Gulyás Gábor

Ezt mindenki az elején kezdi, de aki már régen jelen van, a múlt csak emlék, és néha olyan régi, hogy senkit sem érdekel. Életem két utolsó szakasza érdekes számomra. Tizenhét éven át tanítottam, közben írtam, de inkább csak egyetemi jegyzeteket, ezen kívül csak magamnak, főleg novellákat, regényeket. Ez utóbbiakkal néha bosszantottam a családtagjaimat. Tizenkét éve már csak írással foglalkozom, középpontban az ember útkeresésével, fájdalmaival, magányosságával, a szeretetre való éhségével. A jelen fájdalmas, a múlt perspektívátlan, marad az élhető jövő, benne emberekkel, családokkal, közösségekkel. Útkeresésben írogatok.