December 10-én hivatalosan megjelent a könyvem!

Valami egészen szurreális történt. Hiába dolgoztam rajta hónapok óta, hiába tudtam, hogy közeledik a nap — amikor tényleg eljön, az ember mégsem találja a megfelelő szavakat.

A könyvem megjelent.

Olyan érzés, mintha egy nagyon személyes, nagyon törékeny darabot engednék útjára a lelkemből. És ti lennétek az elsők, akikhez megérkezik. 

December 14-én Hegykőn volt a könyvbemutató — nagyon izgultam. Tudtam, hogy remegni fog a hangom, össze-vissza fog kalimpálni a szívem, de talán pont ettől volt igazán őszinte az egész. 

A poszthoz a kedvenc virágomat tettem: egy csokor tulipánt, amit még évekkel ezelőtt kaptam az egyik barátnőmtől. Nem különleges alkalom volt, csak egy apró figyelmesség — és talán épp ezért maradt meg bennem ennyire.

Most ezzel a csokorral ünneplem azt, hogy egy nagy álmom valóra vált. 

Köszönöm, hogy itt vagytok.

Köszönöm, hogy velem vagytok ezen az úton.

Nélkületek ez a nap egészen más lenne.

Szívdobbanásnyi múlt – mostantól nem csak az enyém.