A homály hangjai

Éhség, betegség és a világháború borzalmai megtépázhatták, de nem törhették meg. Szögesdrót, falak és őrtornyok nem tarthatták vissza, mert lelke és szíve bármikor játszva hazatalált. Ezek a versek háborúban és hadifogságban születtek, amikor a szerző legfőbb bizalmasa egy kis füzet volt. Segítettek neki átvészelni azt, amit ő homályként emleget és amiről nekünk, szerencsésebb generációknak csak filmek és könyvek adnak csekélyke ízelítőt. Ezek a homály hangjai. Búcsúbeszéd egy sós hal felett című verséről egyik sorstársa Örkény István is megemlékezik a Lágerek népe című művében.