Vadvirágok - Szóvirágok

Nem vágyik el a szívem

Az én udvaromban
Nem nőnek pálmafák,
Interneten jön be
Hozzám a nagyvilág,
Még sem vágyott innen
A szívem el soha,
Hiszen sok virágnak
A kertem otthona.

Oleandereknek
Parfümös illata
Tölti be az udvart,
Ha jön az éjszaka,
Vanília illat,
Mi szinte bódító,
Száll az enyhe szélben,
Mely lelket gyógyító.

Mályvacserje fákon
Lila, s fehér virág,
Nappal kelyhükből sok
Méhecske nekilát
Édes nektárt szívni,
S ha jő az éjszaka,
Megszűnik zümmögni
A méhecskék hada.

Kelyheit becsukja
A sok kukacvirág,
De reggel, ha érzik
A napnak sugarát,
Újra mind kitárja,
Mint ház az ajtaját.
Szememnek, s szívemnek
Ők mind-mind kedvesek,
Magjukat elszórják,
Jövőjük vetve meg.

Udvarban és kertben
Nekem mind megterem,
Mindaz, mire vágyik
A szívem és szemem,
Mert én nagyravágyó
Bíz’ nem voltam soha,
Hiszen sok virágnak
A kertem otthona!

Torma Zsuzsanna
2011. július 17.