Aphrodité szín

„Minden kiállított festmény szédítő sebességgel katapultálta a Sophie ecsetével odatoldott ingereket, gyönyörű vizuális nyüzsgést, a kozmosz csillaghullásba torkolló orgazmusához mérhető, csodálni való attrakciót hozva létre figyelmük horizontján. Ezek meg bénultan álltak a csillaghullás centrumában, mint Friedrich hátat fordító vándorai a feltárulkozó transzcendens peremén.”

Sophie a festmények révén a teremtés pillanatnyi szépségével játszadozik, a vászon erotikájával, mely a szilárd emberi test imádatából indul és a vásznon ér véget. Festményei keretbe foglalt orgazmus-misztériumok, erotikus tapasztalatok és dekadens szerelmek összegződése. Figurái elevenen léteznek, hogy a szerelmes istenekre, abszintra, egyetemre, undorra, politikára, más szóval életlen epizódokra vágyó világ, izgő-mozgó árnyékukban összekuporodhasson.