Álmok Apollónak

Az álmok az agyunkon átfutó különböző gondolatok, érzel- mek, képek olykor indulatok sorozatából jönnek létre, az al- vás egy meghatározott fázisában. Az álmok tartalmát és okát ugyan még nem értjük teljesen, de mindmáig számos tudo- mányos vizsgálat, filozófiai nézet és vallás témájául szolgál- nak a történelem kezdete óta. Legkorábbi írásos emlékünk, ami az álmok értelmezésével foglakozik, egy körülbelül 5000 éves mezopotámiai agyagtábláról származik. Újabb tudo- mányos eredmények szerint a madarak, hüllők és emlősök szintén álmodnak. Habár nem kétséges, hogy a legnagyobb jelentőséget mi emberek tulajdonítjuk álmainknak, hiszen azok akarva akaratlanul is befolyásolják mindennapjainkat. Sigmund Freud, Álomfejtés c. munkájában úgy tekint az ál- mokra, mint szimbólumokra, melyek szoros kapcsolatban vannak az álmodó személlyel és annak közelmúltbeli tevé- kenységével. Mi több, Rudolf Steiner szerint, az elmúlt napok reminiszcenciái távolabbi emlékeket is felszínre hozhatnak. Nem is csoda, ha olyan alkotók merítettek álmaikból, mint Francisco Goya, Salvador Dalí vagy Jorge Luis Borges. A könyvben található szabad versek többnyire szimbolikus for- mában, kaotikusan jelennek meg akár az álmok. A versek ugyan megtartják, az álomképek ritmusát, de a sorok helyét átveszi a gondolatfolyam. A kötet szimbolikusan 7 hét, 7 napjának álomképeit jeleníti meg és egy egyedülálló világba kalauzolja az olvasót, melyhez Kuczogi Boglárka illusztrációi próbálnak megfelelő hangulatot teremteni.