MÉRT NE LEGYEK TISZTESSÉGES! - JÓZSEF ATTILÁRÓL

Sárközy Péternek, a Római Tudományegyetem Magyar Tanszéke professzorának 1996-ban és 2001-ben megjelent tanulmánykötete igen nagy sikert aratott a nagyobb olvasóközönség körében. Ezek a tanulmányok ugyanis szakítottak az addigi „hivatalos” József Attila-képpel.A szerző a 90-es évek elején – egymás után sorra vette a költő életével kapcsolatos legendákat és az életművére ráragasztott hazugságokat: a családról, a „hősies proletár” ifjúkorról, a nem létező Horger-ügyről, a létező három Baumgarten-díjról, az állítólagos barátokról és a költő igazi nagy szerelmeiről, a betegségéről, az úgynevezett „freudizmusáról”, illetve a kommunista mozgalomhoz fűződő való tragikus kapcsolatáról, mely a költő 1932. évi „lefasisztázásával”, kiközösítésével és tragikus halálával ért véget. Sárközy kimutatja, hogy ezek a „legendák” úgy rárakódtak József Attila életművére, mint versében a guanó, és máig lehetetlenné teszik József Attila érett, 1932 után, az európai egzisztencializmussal egyszerre jelentkező