Hagyomány és modernizáció

Mi történik egy főként mezőgazdaságra, laza faluközösségek hagyományos hálózatára épülő, önfenntartó társadalommal, hogyha rájuk szakad a huszadik századi civilizáció minden áldása-átka? Hogyan mennek tönkre a faluközösségek, a családok, és a több évszázada működő öntözőrendszerek? Hogyan veszi át a terepet a turizmusból élő és a profitra épülő gazdaság? Hogyan megy feledésbe a hagyományos életforma, miként válnak az ezeréves buddhista szerzeteskolostorok látványos turistaattrakciókká? Mennyire veheti fel a harcot egy hagyományos civilizáció a fogyasztásra épülő társadalommal? Létezik-e, létezhet-e hagyománytisztelő, helyi tradíciókra épülő globalizáció? Nekünk, akik a „nyugati világban”, Európában élünk, milyen tanulnivalónk lehet Ladakhtól? Mennyire képes összebékülni a premodern civilizáció a fogyasztásra épülő gazdasággal? Könyvemben ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat. Az elmúlt években összesen öt alkalommal jártam a helyszínen, így a disszertáció megírásakor hozzáférhető szakirodalom és a különböző statisztikai adatok mellett a terepmunka során szerzett információkra és tapasztalataimra is támaszkodtam.