LÁNYOK A KASTÉLYBÓL

Rupáner-Gallé Margó e bájos lányregényének főhőse magyar lány. Mégis Arlene Harrisnak hívják, mert tizenhét évesen nevelőapja – szabadulni akarván a lánytól, aki balesetben meghalt feleségére emlékeztette őt – egy rokonához küldte Londonba. Akkor ez a sorsfordulat véglegesnek látszott, mivel azonban a nagynéni hamarosan eltávozott az árnyékvilágból, Arlene visszatért Magyarországra, s a történet kezdetéig egy budapesti ingatlanügynökséget vezetett, mely azonban a gazdasági válság áldozata lett.

{MORE}

A lány, hogy a csődeljárás elől meneküljön, elutazik nevelőapjához, hogy pénzt kérjen kölcsön, de Márai Abelárdot már csak halálos ágyán látja viszont. A vagyon és a kastély azonban ott marad, s az elhunyt végrendeletében a lányokra ¬– Arlene-re és két mostohatestvérére ¬– hagyja mindkettőt. Persze nem feltételek nélkül. A regény arról a másfél évről szól, mely alatt a lányok nemzetközi viszonylatban is divatos kastélyszállóvá varázsolják a lepusztult birtokot, miközben a kemény munka és a közös élet összehozza az egykor gyűlölködő féltestvéreket. 

Közben Arlene is megvívja a maga szerelmi háborúját Leonnal, akire legjobb gyermekkori barátjaként emlékezett ugyan, de akiben hazatérésekor csalódnia kell. Legalábbis újabb és újabb találkozásaik rendre veszekedésbe fulladnak, s csak a történet végén derül ki, hogy a kölcsönös erős vonzalom dacára rengeteg tévhit és bizalmatlanság akadályozza őket abban, hogy közel kerüljenek egymáshoz. Menthető-e a gyermekkori szerelem – voltaképpen e kérdés körül forog a regény, melynek folytatásában a két mostohatestvér – Dália és Izadóra – szerelmi kalandjai egészítik ki majd Arlene történetét.

Rupáner-Gallé Margó a maga harminc évével az Atlantic-Aba kiadópáros legfiatalabb szerzői közé tartozik, de már legalább húsz éve ír. Margó Hartán él férjével és kislányával, Laurával, németet tanít a nagyközség iskolájában, s az írás mellett van még egy nagy szenvedélye ¬– a lovaglás.