Évezredeken át

Szenvedéssel teli kisregény ez, mondhatni, női oldalról az ember tragédiája. Írói empátiával mutatja meg, mi és hogyan történhetett az egyes jól megválasztott korszakokban. Bemutatja, miként foglaltak teret könyvekből és máshonnan szerzett ismeretei, élményei a népszerű alkotó, Miriam memóriájában, idegrendszerében, akit számos hatás nyomasztó végű álmokba kényszerített. A szerzőnek sikerült eltalálni az egyes részek arányait, ebben a könyvben pontosan annyi van történelemből és jelenből, amennyit a tervezett mű igényelhetett. És ne feledkezzünk meg a zárszóról, melyből egy kíméletlen jövő képe tárul elénk. Egyfajta ismeretterjesztést is szolgál a könyv, a fajunk több évezredes történelmébe való betekintéssel éreztetve a túlélésért küzdő ember harcát a természettel, és a saját fajtabeliekkel is. Fordulatos, a figyelmet mindvégig lekötő történéseket olvasunk. Azonosulni tudunk a hősökkel, vagy inkább hősnőkkel, akik – mint Miriam végül felismerte – a szeretet erejével küzdve adtak értéket fájdalmasan röviddé lett életüknek.