Az Igaz Szerelem! Álom vagy Valóság?

,,Elérkezett az első munkanap. A lány ettől nagyon izgatott lett. Nagyon nagy elvárásai voltak ezzel a munkanappal kapcsolatban. Egyrészt izgult, milyen lesz a munka, hogy tud majd megfelelni, és hogy tud majd összebarátkozni a munkatársaival. Másrészt nagyon sokat imádkozott, hogy találkozzon az Ő szerelmével. Úgy látszik, a sok ima meg is tette a hatását, mert ahogy leszállt a buszról és átment az úttest másik oldalára, traktorzajt hallott. Már a fülei olyanok voltak, mint a radar, ki voltak hegyezve a traktor zúgására. Úgy nézett oda, mintha az élete függne tőle, úgy remegett, mint az alkoholisták, hogy csak kapjanak egy kis italt. Ő éppen így volt, csak a férfival kapcsolatban. Csak egy picikét láthassa Őt. Persze akkor még jobban remegett, mikor meglátta. És álmai lovagja ült a traktorban, Ő pedig levegőért kapkodott, elöntötte a forróság, zúgott a feje, a szíve pedig vadul kalapált. A lábait úgy kellett rábeszélni, hogy végre elinduljanak. Amikor ez sikerült, gyorsan odament az út széléhez és stoppolni kezdte a traktort, közben reménykedett, hogy vajon megáll-e a férfi. Nagyon elszántan könyörgött a Jóistennek, hogy ez megtörténjen, aki biztosan nagyon megsajnálta Őt, mert a traktor megállt. (mi másért is lehetett volna) A férfi leállította a traktort, és ahogy szállt ki, puszit küldött a lánynak a levegőben. Nagyon örült ennek a puszinak és elkapta a kezével, majd a szívéhez szorította, és Ő is visszaküldte a férfinak, aki hasonlóan cselekedett, mint Ő. Egymás felé szaladtak, a lány rögtön a nyakába ugrott, a férfi pedig elkapta és felemelte a lányt úgy, hogy a lába nem érte a földet és kicsit meg is forgatta a levegőben (végre), majd azt mondta: - Nagyon hiányoztál ám nekem! A lány: - Én is örülök Neked. Így üdvözölték egymást, annyira örültek a viszontlátásnak, hogy köszönni is elfelejtettek."