Kobold

„Sem korom, sem nemem.”

Egy mondat, ami egy egész világot nyit meg – egy lényt, egy lelket, aki nem fér bele semmilyen dobozba, címkébe, társadalmi normába.

A Kobold egy különleges, lírai mélységekkel átszőtt önvallomás. Egy belső hang monológja, amely egyazon időben zajlik a valóságban, álomban, emlékben és előző életekben.

A test és lélek, női és férfi pólusok, kapcsolat és függetlenség határain lebeg, miközben olyan kérdésekre keres választ, amelyeket mindannyian érzünk, de ritkán merünk kimondani.

Ki vagyok én, ha lehántom magamról a nememet? A koromat? A társadalmi szerepeimet?

Mi marad, ha csak a lélek beszél, ha a szerelem már nem férfi és nő, hanem tükör és visszhang?

És mi történik akkor, ha az emlékezet nemcsak a jelenig, hanem évszázadokkal ezelőttig nyúlik vissza – egészen a római légiók sátraiba, ahol egykor hadvezérként szerettünk és gyűlöltünk?

A Kobold nem regény a klasszikus értelemben. Inkább egy belső térkép, amelyen egy érzékeny, önmagát kereső elme járja végig az identitás, szerelem, spirituális emlékezet és fájdalmas tapasztalatok ösvényeit. Olvasni olyan, mint ébren álmodni.