Eva Benet

Kamasz korom óta érdekel az írás. Eleinte kockás, majd spirálfüzetbe írogattam a történeteimet. Éppúgy érdekeltek a fantasztikus a misztikus történetek, mint a valós emberi sorsok. Középiskolában, az iskolaújságban megjelentették egy irásomat. Komolyabb megmérettetésre soha nem gondoltam, csak hobbi szinten, úgy magamnak írogattam. Olvasói köröm pedig a barátaim voltak. Később, rokonok, ismerősök biztatására beadtam a munkám egy pályázatra. Igaz, ott nem értem el eredményt, de egy kiadó felfigyelt a munkámra. Az ő gondozásukban megjelent egy rövid, romantikus kis regényem. Az élet úgy hozta, hogy sokáig nem tudtam írással foglalkozni. Hiányzott is. Nagyon. Aztán, lépésről lépésre egyre több időt próbáltam és sikerült is újra rászánnom. Feltölt, kikapcsol. Éltet!