Utolsó jegyzőkönyv – válogatott írások

„A temető mélyedéseiben gázoltam a pihék közt: mintha friss, puha havon járnék. Mialatt ezen gondolkodtam és a sírköveket nézegettem, szemem megakadt a szálldogáló pihék csodálatos látványán: és sűrűn szálltak a pihék tovább az évszázados sírok és fák közt.“
„Kommunizmus, demokrácia… hogy miket beszél ez a gyerek…? Emma néni ilyesmikkel nem traktálta magát sem szellemileg, sem lelkileg. Emma néni takaréklángon élt egész életében, nagyban tett ő a külvilágra, bölcsen és boldogan élt. Emma néni eddigi kilencvenhét éve alatt sem égette el az energiáit, mint Petőfi huszonhat, Ady negyvenegy és József Attila életének harminckét éve alatt. Mert Ady, Petőfi, József Attila üstökösök voltak, Emma néni pedig egy pislákoló mécses. Ki adott többet a világnak és ki volt közülük a bolond?“
„A buszom elindult és csak néztük egymást a kutyával, jó darabig néztem még utána, ő pedig utánam. Otthagytam Királyhelmecet és a szívem egy darabját is.“