Messzi tájakon

E kötet Horváth Szabolcs könyvsorozatának hatodik darabja, de nem állítható róla, hogy csupán egy lenne a hatból. Ellenkezőleg: az alkotó minden műve szorosan összefügg egymással, azoknak gyökerét ugyanaz a lélek fellángolásai képezik. A Messzi tájakon azért is különleges alkotás, mert a költő romantikus énje ezáltal válik teljessé. A sorozat előző elemeinek lélekcentrikusságát, a megélt, heves érzelmek bemutatását ezúttal a természeti világgal való párhuzam, a rácsodálás egészíti ki, egy narratív költői szemléletmód, melyet a megfigyelés, elfogadás, átélés jellemez. A versek hétköznapi élethelyzeteket dolgoznak fel, s talán pont ez a hétköznapiság teszi igazán emberközelivé a műveket. A kötet első fele útkeresés, átállás az új szemléletmódra, melynek elemei rövidebb gondolatokat ágyaznak versbe. Az időben – ezzel együtt a kötetben is – előrehaladva fokozatosan érzékelhető a belső és külső világ harmonizációja, összekapcsolása, amit a növekvő színvonal is bizonyít. A kötet második fele ezzel szemben kiteljesedés, a valódi írói élmény megtestesülése.