A KETTŐS ÁLARC EGYIK FELE

„Hány élet volt ez, s hányféle világban?” Így kezdte első verseskönyvének egyik szonettjét Keres Emil annakidején. A kérdést felteszi önmagának most is, amikor válogatott kötettel rukkol ki. És mindenki megkapja a választ, aki elolvassa a kötet lírai darabjait. Mert a Kossuth-díjas színművész, a versmondás élő klasszikusa újra csak mindenkinek mondja el – Karinthy „receptje”szerint – azt, amit nem mondhat el senkinek. Tehát vérbeli költőként áll elénk ezúttal is. Lenyűgöző kendőzetlenséggel vet számot művészi pályafutásával és azzal a kilencven évvel, amit megélt. A szép című verse elé Rilke-mottót választott: „Oszd a szépséget, pazarold, szótlanul, számolatlan.” Hát ezt tette, belső parancsra, évtizedeken át, mondva is, írva is a verset. Életem nagy ajándéka az ő barátsága. Már pályám elején is műveim leghivatottabb tolmácsolója volt. Örülök, hogy – jó ideje már – pályatársat is tisztelhetek benne. Nagy-nagy szeretettel ajánlom az olvasók figyelmébe Keres Emilt, a költőt. (Baranyi Ferenc)