Csavargó

Minden ember élete egy igazi regény. Van, akié fordulatosabb és van, akié kevésbé. A könyv szerzőjének élete annyi fordulatot vett, ami sokaknak sok lenne. Egy olyan nő életéről olvashatunk, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél botlásairól, megaláztatásairól, élete sötét oldaláról, de ugyanilyen kendőzetlenül az európai felső tízezer életéről is. Megjárta a poklot és a mennyet. Volt nagyon szegény és volt elképzelhetetlenül gazdag. Élt kisvárosban és amerikai metropoliszban. Dolgozott takarítóként és irányított alkalmazottakat. Nem szépíti a férfiakhoz fűződő kapcsolatát: nem titkolja, hogy voltak, akik véresre verték, és voltak, akik a tenyerükön hordozták. Azon túl, hogy egy megismerjük életének nagyon változatos és izgalmas évtizedeit, a könyv bepillantást enged a tibeti kolostor mindennapjaiba éppúgy, mint a New York-i művészvilág életébe. Az olvasó megismerheti egy nem hétköznapi lány életét, aki a hetvenes évek Budapesten járt középiskolába, huszonévesen egyedül a nyakába vette a világot, és mindig mindenhol a saját erejére, tudására, eltökéltségére támaszkodva újra és újra felállt és ment tovább. Mindegy, hogy a sors hova vezette: Európába, a Kanári-szigetekre, az Egyesült Államokba, a Távol-Keletre. Az élete a csavargás volt. Tizenéves korunk óta ismerem a könyv íróját, élete néhány eseményének tanúja voltam, többet elbeszéléséből ismertem és mégis, annyira lenyűgözött az írás, hogy nem tudtam letenni. A könyv nyersen őszinte vallomás egy nagyon sebezhető, érzékeny, de kemény, öntörvényű nő életéről. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek, fiatalnak és idősebbnek, nőknek és férfiaknak egyaránt.  

Frick Zsuzsa, 2016. december