Miért nem működik önmagában a kampány a szerzői kiadásban, és mi hiányzik ilyenkor valójában?

Gyakori és teljesen érthető helyzet, amikor egy szerző egy ponton csalódottá válik..


„Rengeteg pénzt öltem a könyvembe, vettem egy csomó marketinget, amit a kiadó ajánlott,

mégsem veszik a könyvemet úgy, ahogy vártam.

Rengeteg pénzt költöttem el, és nem látom az eredményét.”


A marketing nem csodaszer, hanem eszköz.

A várakozás csapdája


Mi hiányzik ilyenkor leggyakrabban?
Nem a kampány hossza.
Nem a befektetett pénz.
A marketing akkor működik, ha van mit felerősítenie.


Nem kudarc, hanem tanulási pont!


Ez az érzés valódi, és nem egyedi. A probléma azonban ritkán a marketing mennyiségében van,

sokkal inkább abban, hogy mit várunk tőle, és mire nem alkalmas önmagában.


A marketing nem tud önálló életet élni.

Nem tud „helyettesíteni” egy szerzőt.

Nem tud kapcsolatot építeni az olvasók helyett...

...és nem tud hitelességet teremteni ott, ahol nincs személyes jelenlét.


Hiába jelenik meg akár 48 poszt egy kiadó oldalán, ha az olvasó számára nem kapcsolódik hozzá egy ember,

egy hang, egy felismerhető szerzői arc.


A kiadói felületek közönsége általában széles, vegyes és nem személyes.

Ezek a posztok informálnak, de ritkán alakítanak ki elköteleződést.

Az olvasók többsége nem egy kiadó oldalához kötődik, hanem szerzőkhöz, történetekhez, gondolatokhoz.


Szerzői kiadásnál az egyik legnagyobb buktató a passzív várakozás.


Amikor a szerző úgy érzi, „megtette a maga részét” azzal, hogy megírta a könyvet és kifizette a marketinget,

könnyen kialakul az az érzés, hogy innentől az eredmény jár neki.


Valójában a marketing nem eredményt ígér, hanem lehetőséget.

Lehetőséget arra, hogy a könyv láthatóbb legyen, de csak akkor, ha van, amihez az olvasó kapcsolódni tud.

Nem a posztok száma a lényeg...

...hanem a szerző jelenléte.


Ha a szerző:

  • nem beszél a saját könyvéről,

  • nem oszt meg gondolatokat, kulisszatitkokat, személyes viszonyt a témához,

  • nem vállalja a saját hangját,

  • nem épít kapcsolatot az olvasókkal,

akkor a marketing üzenetei üresen érkeznek meg. Láthatók, de nem maradandók.


A marketing akkor válik hatékonnyá, amikor nem önálló próbálkozás, hanem egy már létező szerzői jelenlétet támogat.

Amikor a posztok nem helyettesítik, hanem kiegészítik azt, amit a szerző amúgy is képvisel.


A szerzői kiadás nem arról szól, hogy „megveszem a láthatóságot”,

hanem arról, hogy felépítem, és ehhez eszközöket veszek igénybe.


A kettő együtt működik – külön-külön ritkán.


Fontos kimondani: az, hogy egy kampány nem hozta a várt eredményt, nem jelenti azt, hogy a könyv rossz, vagy hogy a szerző tehetségtelen.

Sokkal inkább azt jelzi, hogy a fókusz elcsúszott.


A szerzői kiadásban a siker nem egyszeri döntés, hanem folyamat.

És ebben a folyamatban a marketing nem végállomás, hanem kísérő.

A csoda nem a posztok számában van, hanem abban, amikor a szerző felismeri: az út olvasókhoz rajta keresztül vezet.


Érdemes saját felületeket építenie: blogot indítani, jelen lenni egy–két közösségi oldalon, és ott rendszeresen megszólalni a könyvéről, a témáiról, az alkotói folyamatról.

Ezek a terek adják meg azt a személyes kapcsolódást, amelyre a marketing rá tud erősíteni, és amely hosszú távon valódi olvasói közösséget épít.