Ez az első kötetem, amely 2010 és 2013 között írt verseimből tartalmaz közel hetvenet. Található köztük szabályosabb verselésű művek, szabad versek, haikuk, balladák. A kötet öt fejezetre van osztva, a negyedikig nagyjából időrendbe vannak rendezve a versek. Az utolsó részben (“Irány GaLIBA”) a humorosabb alkotásaim vannak összegyűjtve. A versek témája sokszínű, a kötetben vannak a mindennapokról, globális problémákról, utazásról szóló versek… történelmi balladák , humoros mesék és elvontabb versek is.
Egyik kedvencem a kötet címadó verse:
//Furcsa idők//
Furcsa idők köde lebbent… ültem egyre, ültem bent,/
Pár szót súgva könnyedebben, emlék-foltos köpenyemben./
A lassú por oszló szobra, ráhullt fényes oszlopomra,/
S tükröm síkján feltűnt (l/h)antom, mellé állt egy szürke fantom:/
Öregember köpenyemben./
A légből űr nyílt, oly sivár, mint elkopott ősi vár,/
Setét álmok szálltak immár és a visszhang: Mi vár… mi vár…/
Csupasz falak, gyilkos selyem… nem volt többé ottan helyem,/
Rést nyitva az éjszakába rám szakadt az ég szakálla:/
Homály karú őszes hínár…//
Kint, mint ezer löveg, máglya… izzott a tömeg lángja./
Tarka zászlók szakadt vászna, úgy tetszett az éjbe mászna./
Köztük járva bús ajkam szólt… Csak ment a nép… agyon hajszolt…/
Királyok rút korát (f)élve, az út zúgva repedt félbe./
S újra szóltam: „Hova mennek?”/
Néma maradt, folyt a nyomor… habjain a búskomor/
Égő, szúrós csipkebokor nagy lángokkal fénylett olykor…/
Én csak néztem elmélázva… eltűnődve… e mély lázba:/
Megannyi szép, s igaz eszme szellem-sorok közé veszne?/
Furcsa idők köde lebbent…/
(A Szerző)
