Királyok voltunk! (Postakürt, Kis Olimpia) Pár évvel később hozzánk vágták a koszos gitárjainkat ezeken a helyeken. Ragyogó idő!!! Mirtusz és unikum, a bokrok alján, ha betépve elheversz. És nagy-nagy felelősség, hogy te vagy az örököse valaminek, ami úgyis te magad vagy.Másik JánosÍgy ezúton a róla szóló életrajzi könyvön keresztül kérnék tőle valamit. Háló?! Tamás Hallasz? Kérlek, írj nekem, s hívjál meg egy hétre. Sokszor!Baksa-Soós JánosSzeretném leszögezni, hogy én egyáltalán nem büszkélkedhetem azzal, hogy nagyon közeli barátja lettem volna Tamásnak. Öcsi voltam. Egy ismerős. Mégis tudta a nevemet, és azt hiszem, nem voltam neki ellenszenves, ami elég nagy szónak számított, hiszen, bár sok barátja volt, nem barátkozott bárkivel. Én felnéztem rá. Járt ide meg oda, és amikor történetesen én is ott voltam, akkor mondtuk, hogy szevasz, szevasz. Például többször volt látható a Városkapuban, ki emlékszik már rá, hogy hol volt az hely egyáltalán? A Fiatal Művészek Klubja mondju
