Itália évezredeken keresztül központi szerepet játszott az európai civilizáció alakulásában. A Római Birodalom örökítette tovább az antik civilizáció hagyományait Európának, s napjainkig érzékelhető hatást gyakorol a nyugati világ politikai fejlődésére, a kultúrára, a vallásra és a művészetekre, a római jog pedig máig a modern európai jog alapját képezi. A birodalom hivatalos nyelve, a latin köznyelvi változatából alakultak ki az újlatin nyelvek. Az ókori Róma egyetemes szerepét a középkorban a második Róma, a pápaság vette át. Róma az egész keresztény világ számára kiemelt zarándokhely, megkerülhetetlen vonatkoztatási pont lett. A középkor második felében Itália a kereskedők hazája volt, akik vállalkozó szellemüknek és felhalmozott vagyonuknak köszönhetően uralták szinte az egész nyugati világot. Itáliában született meg az európai kultúra egyik csúcspontja, a humanizmus és a reneszánsz. Jóllehet a félszigeten a Nyugatrómai Birodalom bukása óta nem formálódott ki egységes állam, egyfajta olasz nemzet mint nyelvi, kulturális és vallási közösség már a városállamok kora óta létezett. A 19. században egységesülő Olaszországnak azonban még meg kellett találnia a helyét a modern Európában, ami számtalan megrázkódtatás (kivándorlás, kudarcos gyarmatosítás, fasiszta diktatúra, háborús vereség) után a 20. század második felében sikerült végérvényesen. Olaszország ma az egyik legkedveltebb ország a külföldiek szemében egyedi atmoszférájának, páratlan természeti szépségének, utolérhetetlen művészetének, gazdag kultúrájának és nem utolsó sorban népszerű konyhájának köszönhetően.
