A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél szélesebb körben ismertté tegyük, annál is inkább, mert rendelkezései nemcsak a közérdeket, hanem úgyszólván mindannyiunk magánérdekeit is érintik jelent meg az 1921-ben mindösszesen egyszer napvilágot látott kiadvány ismertetőjében, mely a békeszerződés szövegét tartalmazta.A jelen kiadás a teljes békeszerződés szövegét adja közre, mind a 364 pontot, jegyzetekkel kiegészítve. A történelmi trauma, mely száz éve kísért, tökéletesen érthető: ez nem békediktátum, hanem egy ország és egy nép eltiprásának dokumentuma, melyhez fogható szerződés nem született az egyetemes történelemben. Döbbenetes olvasni a minden részletre kiterjedő jogfosztás paragrafusait, az eltiprás, a jogfosztás, a kivéreztetés, a legálissá tett kifosztás, valamint a korlátlan elkobzás dokumentumait. A jegyzőkönyv kérdések sorát veti fel, már eleve a kiindulási rész, a szerződő felek névsora is érthetetlenségre ad okot, nem beszélve az igények tételes felsorolásáról. Kordokumentum ez a javából, melyről nem lehet eleget beszélni, még most sem, a 100. évforduló idején.
