A MAGYAR KIRÁLYI KETTŐSPECSÉTEK HERALDIKÁJA 1526-1848

Királyi kettőspecsétek heraldikája 1526–1848.A magyar heraldikai szakirodalomban a magyar címer kialakulásának története, a középkorban a királyi pecséteken megjelenő címerelemek azonosítása a 19. századtól a heraldikai kutatások egyik fő iránya volt.A kötet az 1526–1848 közt használatban lévő összes királyi kettőspecsét valamennyi címerének azonosítását és a függelékként közölt valamennyi címer heraldikai leírását tartalmazza. A kiadvány a korabeli címeres könyveken kívül a királyi nemesség- és címeradományozó oklevelek kísérőcímereinek vizsgálatán keresztül mutatja be a királyi pecsétek címereinek valószínűsíthető mázait. A tanulmány tartalmazza, és elsőként közli Mária Terézia uralkodásától kezdve a királyi kancellárián található királyi kettőspecsétek terveit is. Ebből a szempontból újdonságot jelent, hogy II. József csak a királyi nagyobb titkospecséttel erősíttette meg privilégiális formában kiadott okleveleit, eddig nem volt tudomásunk arról, hogy neki is készült kettőspecsétterv. A monográfia a 19. század első felének az osztrák császári heraldikai gyakorlatát összeveti a magyar királyi pecséteken látható címerekkel, és ezen keresztül bizonyítja be, hogy I. Ferenc 1808-ban készült második kettőspecsétjén található magyar címerelemek hagyományos mázaitól eltérően a császári heraldikai gyakorlat elkezdett a magyar hagyománytól eltérő mázakat használni, ezek eredetét a 18. századi heraldikai szakirodalomból lehet levezetni. V. Ferdinánd 1839-ben vésetett kettőspecsétjének csak a hátlapja maradt korunkra, azonban ebből látható, hogy a királyi pecsét címerei mázaiban ekkor már szinte teljesen az osztrák császári heraldikához igazodnak.A címben jelzett témát tárgyaló tanulmányt tartalmazó függelék követi a pecséteken található címerek pontos heraldikai leírásával. A kötet 105 képet tartalmaz, jó minőségben közli valamennyi 1526–1848 közt uralkodó magyar királyi kettőspecsétjét, valamint I. János titkospecsétjét.