Pamela Druckerman a NEM HARAP A SPENÓT című kötettel vált világszerte ismertté, amelyben igen szórakoztató stílusban írta meg, hogy az amerikai és a francia anyák mennyire más elvek mentén nevelik gyerekeiket, és mennyire másként élik meg az anyaságot.
A világsiker után a párizsi nők vidám és gondtalan életét élte, ám amikor a kávézókban hirtelen „mademoiselle” helyett „madame”-nak kezdték szólítani a pincérek, kénytelen volt szembesülni azzal, hogy milliós eladott példányszámok ide vagy oda, mindenki máshoz hasonlóan ő is öregszik, s bizony elmúlt 40.
MIT JELENT MODERN NEGYVENES NŐNEK LENNI?
Pamela Druckerman a tőle már megszokott öniróniával közelít a jelenséghez, s egyrészt önvizsgálatot tart, másrészt a környezetét is alaposan szemügyre veszi. Mivel az Egyesült Államokból költözött Párizsba, van fogalma arról, hogyan állnak ehhez a kérdéshez az amerikai és a francia nők. (Egészen eltérően, ennyit előre elárulhatunk.)
A BONJOUR MADAME így egy rendkívül őszinte és szórakoztató elmélkedés a negyvenes nők mindennapjairól, örömeiről és kihívásairól. A negyvenhez közeledve azért érdemes elolvasnunk, hogy időt takarítsunk meg és felkészülten várjuk a negyedik X-et. Ha pedig éppen mostanában szembesültünk vele, hogy a férfiak a „hamvas” kategóriából az „érett”-be soroltak bennünket, akkor segít tudatosítani, hogy bár ezután egy-két dolog másként lesz, mint eddig, mégis rengeteg mindent nyertünk.
