Ha e kötet mindössze arra vállalkozna, hogy beszámoljon a Koller Galéria 60 évnyi működéséről, legjelentősebb kiállításairól, máris nélkülözhetetlen adalékokkal szolgálna a magyar műkereskedelem történetéhez. Koller György a kommunista diktatúra körülményei között csodaszámba menő szerencsével elérte az engedélyezést a hatóságoknál, így 1953-ban rendeződött a Rézkarcoló Művészek Munkácsy Mihály Alkotóközösségének sorsa. A művészeket Koller a könnyebben értékesíthető sokszorosító grafika felé terelte, egyúttal a szélesebb közönség számára is megfizethető áron kínált színvonalas alkotásokat, az értékesítéshez pedig saját ügynöki hálózatot épített ki. Az ötlet zsenialitása hamar megmutatkozott: élvonalbeli művészei olyan népszerűségre tettek szert, amelyre nem is számítottak, miközben generációk ízlését formálhatták. <br>A Koller elsősorban mégsem egy galéria volt, sokkal inkább maga a galériás, Koller György vált intézménnyé. Bámulatos vitalitással, találékonysággal teremtett a legszorongatóbb körülmények között lehetőséget, mindennapi megélhetést a művészek számára. Hála karizmatikus személyiségének a művészekből összetartó közösséget hozott létre. Legközelebbi barátai között tudhatta Szőnyi Istvánt, Szalay Lajost, Borsos Miklóst, Kass Jánost, s nem utolsósorban Amerigo Totot. A kötet szerzője, Feledy Balázs a források, a bőséges levelezés átfogó bemutatásával és számos színes reprodukcióval így nemcsak egy kis darab művészettörténetet tár elénk, hanem a 20. századi magántörténelem egy lebilincselő szeletével is megajándékoz. <br><br>Az utódok egyszerre állítanak emléket az alapító nagyapának és ünneplik a galéria nemes hagyományait a 60. évforduló alkalmából megjelenő albummal.
