A Visszapillantó több szempontból is rendhagyó színházi memoár, valódi unikum. Írója nagytekintélyű színházi szakember, a nagyközönség mégsem ismeri. Már 93 éves, de csak most jelenik meg páratlan memóriával megírt első könyve. Elismert háttérembere a színházak gazdasági és pénzügyi világának, és mégis szinte ugyanannyit tud a kulisszák előtt zajló vonzó világ eseményeiről, közismert szereplőiről is, mint a számok és szabályok szigorú törvényszerűségeiről. <br><br>Lázár Egon remek stílusban, elegáns humorral és sokszor öniróniával megírt könyvének minden sorából árad a színház komplex ismerete, izgalmas tényekkel, történetekkel, anekdotákkal, a nagyközönség számáraélvezetes kulisszatitkokkal. Érdekességük, hogy hol a háttérben, hol az előtérben jól felismerhető bennük elmúlt évtizedeink vérzivataros történelme is, de úgy, hogy az írások középpontjában mégis mindig a színház áll a maga sokszínű, varázslatos és konkrét valóságával. Szóljanak ezek az emlékek az elképesztő körülmények között megszülető hadifogoly-előadásokról, az ötvenes évek heroikus és néha félelmetes epizódjairól, a Városi Színházból Erkel Színházra átkeresztelt épület első előadásairól, az Opera aranykoráról, a Vidám Színpad fénykoráról, de legfőképp a Vígszínház nagy korszakairól és még nagyobb személyiségeiről. Lázár Egonról valóban elmondható, ahogy Almási Miklós írja bevezetőjében: Mindent tud a színházról.
