A kéziratnak, a régi füzetnek, amelyet Mesteremtől kaptam, olyan volt a tapintása, mint dédanyám régi imakönyvének, amelyet a fiókomban őrzök a halála óta, becsomagolva, védve a jövőnek. Igyekeztem megélni a pillanat nagyszerűségét miközben felnyitottam, de talán a túlzott igyekezet miatt, nem éreztem semmi különöset. Nem szólaltak meg a fanfárok, a gyertya fénye sem lobbant el valami hirtelen fuvallat hatására, ahogyan a filmekben szokás. Mindössze kinyílt a Múlt egy régen behajtott ajtaja: nem harsányan, nem zajosan… szelíden, amilyenek a Mester szavai voltak…
Bernáth Zsolt regénye egy misztikus utazásra visz, amely során egymástól térben és időben elválasztott emberek sorsa találkozik: egy családfakutatás-megszállott férfi, aki egy titokzatos kézirat birtokába jut, két középkori zarándok, akik a Szent Város felé tartanak, és egy kisfiú története, aki születése körülményeit kutatja egy hegyek között megbújó kis faluban.
