Balaton. Tók királya, idvezel dalom!

Vannak vidékek, amelyek többek pusztán földrajzi tájnál.
A szülőföld minden ember számára életre szóló kapaszkodó, élményvilág. De vannak választott tájak is, amelyektől, megismerve, megélve, megszeretve azokat, többé nem lehet szabadulni tőlük – a táj nem ereszt, elvár, visszahív.
Magyar ember számára ilyen vidék a Balaton. A táj, ahol a keserű a szájban édessé ízesül.
A Balaton két évszázada ihleti meg újabb s újabb költőnemzedékek tagjait. Az újonnan fellépő, fiatal költők mindig tudtak és tudnak újat mondani a Balatonról és a Balatonnal – az életről, a mindenségről, a végső kérdésekről is.
Élvezzük hát azt a gazdagságot, amit a magyar költészet adott a Balaton kapcsán, és bízzunk benne, hogy a jövő költői is meglátják a tó szépségét, poétikai lehetőségeinek határtalanságát.