„… majd a zárt szobából átsétált a nyílt harangtoronyba.
Csendes volt az alatta elterülő város ezen a kora délutáni órán. Keserűn pillantott az utca túloldalán magasodó városházára. Bár az óramutatókról azóta már lekerültek a holttestek, az ő elméjébe örökre beleégett a kép.
Túl gyorsan történt minden. Egyetlen hét leforgása alatt az egész élete fenekestül felfordult…
Elővette bicskáját a zsebéből, és feltűrte bal vállán a pólóját. A csúf tetoválás még mindig azt hirdette a világnak, hogy ő, Roscoe Graven a 0341-es számú életfogytiglanra ítélt rab az iowai börtönben. Ez nem könnyítette meg a helyzetét a menekülésben.
Vett néhány mély levegőt, majd bicskájával belekarcolt a tetovált bőrfelületbe. Kiserkent a vére az ezüst penge mentén, s ő felszisszent. Majd a műveletet megismételte. Még többször is, mígnem a rabszám szinte eltűnt a sebhelyek takarásában. Hosszú patakokban folyt végig bicepszén a vér, ő mégis megnyugodva figyelte a durva metszéseket.”
