Katja, a fiatal, tehetséges újságírónő Torontóban él és dolgozik. Jó állása van, önálló lakása, menő kocsija, divatos cuccai. Mégis majd minden estéjét a kollégáival koktélozgatva tölti bárokban, klubokban, és másnap fejfájással, szorongással ébred. Érzi, hogy változtatnia kellene az életen, így, amikor munkalehetőség kínálkozik Finnországban, kapva kap az alkalmon. Nem idegen országba költözik, hiszen a szülei finn származásúak, ő is beszéli a nyelvet, többször járt már ott. Ám látogatóba érkezni valahová vagy ott élni ég és föld a különbség! Katja egy, számára merőben új életszemlélet és életstílust fedez fel, amelynek alapja és mozgatórugója a sisu, a bátorságról, eltökéltségről, szívósságról alkotott sajátos finn elképzelés. Kollégái és ismerősei példáját követve ezentúl reggelente nem autóba ül, hanem biciklire pattan, és elteker a munkahelyére, akár mínusz tíz fokban is, megmártózik a tenger jegébe vágott lékben, és utána beül melegedni és egy jót beszélgetni a szaunába, amely a finn társasági élet egyik központja. A sisu titkát kutatva ráébred, hogy a hétköznapokban meghozott egyszerű döntésekkel, apró lépésekkel juthat el ahhoz, hogy megváltoztassa önmagát és az életét. Megérti, hogy egy erdei séta valóságos gyógyír lehet, hogy a mozgás orvosság, a testi bajokra éppúgy, mint a lelkiekre, éppen ezért amit az ember megtehet, azt ne bízza másra, takarítson, lapátoljon havat, gereblyézzen. Felismeri, hogy nem kell mindig új terméket venni, hogy a bolhapiacokon remekül lehet vásárolni, hogy az eredeti ár töredékéért vett használt design kanapé éppoly kényelmes, mint a méregdrága új, hogy a több kevesebb elvét szem előtt tartva a környezetet és a pénztárcáját is kíméli. Megtanulja, hogy ha szorít a farmerja, ne kevesebbet egyen, hanem mozogjon többet, felejtse el a divatos diétákat. Katja Pantzar humorral fűszerezett, élvezetes és tanulságos művében az olvasóval együtt újra bejárja az utat, amely bizonytalan, rosszkedvű, depresszióra hajlamos régi önmagától el
