Magyarország legkisebb borvidékéről, a három vulkánhegy alkotta Somlói-borvidékről, múltjáról, hagyományairól, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről szól a Borozgató Magyarok 4. kötete. Számomra ez a mi somlaink, mint bármely remekműve a szellemnek, meglepően egyszerű természetességgel született. Terroir és fajta (sokféle szőlőfajta) és a hozzá leginkább illő karakter csudás egymásra-találásával. Lehet ugyan régészeti leletként is felfogni, de inkább újra előállításra váró, különleges ťpiaci termékkéntŤ is. A mi somlaink: kiemelni a felejtés sötét vermeiből, és apró, csillogó mozaikdarabként összeillesztgetni. Minden elemét újrafényezni, új funkciót keresni neki, és lehetőleg minden összefüggését újragondolni. Egy remélt új Egészet rekonstruálni jámbor szándékaink szerint úgy, hogy aki majd a régi-újhoz hozzáfér, lényeges tudásokat szerezhet a létezés valódi öröméről. A fényes, klasszikus somlai borról beszélek, amelyről léket kapott hellén hajó az Égei-tenger hullámgödrében egyszerre tudunk sokat és keveset. Amely egyszerre őriz tudást és tapasztalatot és ízlést és szilajságot és nyugodt derűt. És a legvégén, mint igazi anakreóni dal, képes összekapcsolni a létezés tegnapi és mai titkait.
